Míg én a bárban a jövőmmel kapcsolatos dolgokat tárgyaltam a 'feletteseimmel', addig a srácok hotele táján jelentősen megnőtt a forgalom..
- A f.szom verjem bele, már megint itt vannak! - fújtatott a rasztás - Hogy fogok én normálisan aludni? Ezek egész éjszaka énekelnek majd az ablakom alatt!
- Tudod, hogy rajongók nélkül sehol sem lennénk! - próbálta lenyugtatni a bátyját, Bill - És te amúgyis mindig 70 méter mélyen alszol..
- Persze, persze. Csak néha annyira fárasztóak! - nézett le a függöny mögött a hotel előtt várakozó csoportra. - Jah, képzeld, ma beszéltem Gittával.
- Na! És mi volt? - kapta fel Bill a fejét - Mik a fejlemények?
- Lekoptattam.
- Mivan?! - tátotta el a száját a másik - Azt meg hogy a fenébe?
- Már épp mondani akartam neki, tudod.. hogy..
- Kimondhatod, nem hallja rajtunk kívül senki. - mosolyodott el a feketeség
- Szóval már épp ki akartam mondani, hogy szeretem, amikor.. Egyszerűen belém szorult a szó.
- Már azt hittem, hogy a szar.. - nevetett fel Bill. - És annyira SZaR volt, hogy nem tudtál beszélni.. - a fiú egyenesen röhögő-görcsöt kapott a saját viccétől. A feje is elvörösödött, sőt pár másodperc erejéig a fuldoklás is elkapta.
- Majd ha jobban leszel, szólj. - a raszta leheveredett az ágyra, és bekapcsolta a TV-t - Addig keresek valami jó filmet.
- Kö-kösz.. - mondta megköszörülve a torkát - Hát ez kész!
- Befejezted?
- Ahha, mondhatod. Szóval nem tudtad kinyögni, hogy mit akarsz..
- Igen. És fogalmam sincs miért..
- Talán mert nyuszika vagy! - somolygott rá a másik - Nyulam-bulam!
- Anyád a nyulam-bulam!
- Közös! - vigyorgott Bill - Á, nem igaz, hogy ilyen jó kedvem van.. mindjárt kiszaladok a hotel elé meztelenül!
- A fanok meg majd ijjedtükben szaladnak el.. - nyújtotta ki a nyelvét, Tom - Úgyhogy te csak ne akard őket megrémíteni.
- Ha-ha.. ez most nem talált.
- Mindegy, nem akarok erről beszélni. Fura érzés fog el, ha Gittára gondolok..
- Hát persze, hiszen szer..
- Nem azért, te hüje! Hanem.. őő.. nem tom. De inkább menjünk át Hobbitékhoz, az ő éjszakájuk is legyen má' sz*r, ne csak az enyém.. - gonosz nevetéssel összedörzsölte a két tenyerét, majd az ikrek elindultak a Gustav-Georg 'lakosztály' felé.

Eközben ott..
- ..Georg, az izraelita jó édesanyádat már!! - vett fel a szőkehajú dobos egy alsónadrágot a földről - Nem megmondtam, hogy itt olyan rend lesz, mint a katonaságnál?!
- De Gustaaaav.. majd holnap rendet rakunk, most már szunyálni akarok! - fordult egyet az ágyon a másik. - Úgy utállak ilyenkor!
- Én mindig.. - vigyorodott el, majd újra komolyra változtatta az arcát - Kifelé abból az ágyból! Addig nem alszol, amíg el nem pakolod ezeket a büdös szennyes gatyákat valahova! Azt akarod hogy reggel ne keljünk fel? Még Tommal is jobban jártam volna..
- Persze, mindig csak Tom a jófiú! Georg meg a gatyáit szétdobáló hobbit, mi? - ült fel az ágyon, és megdörzsölte a szemeit
- Uram, Teremtőm! Rájött végre! - emelte magasba Gustav a kezeit, és vigyorgott - Na, gyerünk pakolni!
Ám amint Hobbit kimászott a jó meleg takaró alól, kopogtak a szoba ajtaján.
- Kinyithatnád, Gustav! Én félmeztelen vagyok!
- Nem érek rá, nyisd ki te! - hallatszott valahonnan a gardrób-szekrény mélyéről - Nem találom a szerencse cipőmet!
- "Nem találom a szerencse cipőmet.." - ismételte Gustavot fintorogva - Még egy ilyen hüjét a hátamra se kívánnék.. - majd kinyitotta az ajtót. Ahogy meglátta kik állnak előtte, csak sóhajtott egy nagyot.
- Hello, nép! Jöttünk szórakoztatni! - Tom, egy üveg pezsgőt a kezében tartva
- És Gustav? - nézett körbe Bill, miközben rálépett valamire - Mi ez, haver? Koton..? -.-'
- Már ne is haragudj Georg, de.. - a rasztás kuncogni kezdett - rosszkor jöttünk? xD
- Nem látod, hogy még nincs is felbontva? - forgatta a szemeit a basszer - Gustav, gyere már!
- Itt vagyok. Hello skacok! - lóbálta vidáman a cipőjét - Megtaláltam a szerencse cipőmet!
- Ja, azt a szart? Én vágtam be oda, mert nem tudtam mit kezdeni vele.. - legyintett Georg - Meg volt egy enyhe lábszaga is..
- MII?? - dülledtek ki a szőke fiú szemei - Én megöllek!
- Hajrá Gustav! - ugrált Tom, de a pezsgő még mindig a kezében volt - Gyerünk! Adjad nekii!
- Tom, felrázod azt a szart! - vette ki bátyja kezéből az üveget Bill, ám az már szinte a robbanás szélén volt - O-Ó! Asszem ez most ki fogja lőni magát..
- A plafon felé tartsd már! - majd a kupak egyenesen a mennyezeten lógó lámpát vette célba, és el is találta. A szobában egyből sötét lett.
- Anyádat, te hüje üveg! - szitkozódott valaki a vaksötétben - Csináljatok már valami fényt!
- Ez Bill hibája, nem a pezsgőjé.. - hárította át a felelősséget Tom az öccsére, majd egy tompa puffanás hallatszott - Aú, basszus, nekimentem valaminek..
- Vagy inkább valakinek!! - tapogatta Bill a fejét - Ha holnap lesz egy púpom, te is garantáltan kapni fogsz egyet!
- Úgy látszik, itt egyedül én vagyok a gondolkodó lény. - mondta Gustav, majd elővette a telefonját, és azzal világította be a szoba egy részét - Keressünk egy másik villanyt!
- Ott van! - szólalt fel Georg, és gyors léptekkel odasietett - Egy, kettő..
- Kapcsold már fel, mert háromszor rúglak tökhelyen! - mordult rá Tom, és láss csodát, ismét világosság lepte el a szobát. Vagyis azt a részét, amelyikbe eljutott a fény a másik helyiségből.
- Na, végre. Megyek, megnézem magam a tükörben.. - jelentette ki Bill - Kezdhetsz imádkozni, bátyus!
- Oké. - vigyorodott el a rasztás - Ó, nagy és hatalmas Samy Deluxe.. - borult térdre - és persze 50 Cent.. add, hogy hatalmas púp torzítsa el drága öcsém fejnek nem nevezhető valamijét! Ámen! xD
- Mekaphatnád.. - szólt a másik fintorogva - ha megengedném.
- De tudod, hogy sose fogok engedélyt kérni rá!?
- Aha - vigyorgott Bill - De akkor Tőle se?
- Kitől? - Tom, egy elég értelmes fejet vágva - Jaa.. Gittától?
- Tényleg, mi van Gittával? - vetette fel a hirtelen jött kérdést Georg - Soha nem mondtok róla semmit!
- Ott a telefon, öcsém, azt' felhívod! - osztotta az észt Raszta - Mondjuk azért vigyázz vele, mert Billel olyanokat beszélget, hogy egyszer Billnek 30 eurós telefonszámlája volt.. xD
- Te meg egy hónapban egyszer hívod.. - forgatta a szemeit Bill - A nagy szerelmes megspórolja a pénzét, mi?
- De meséljetek már valamit róla! - ismételte Gustav, Georgot
- Mégis mit? ... - a négy fiú leült a kanapéra, rendeltek négy pizzát, és miközben várakoztak a kajára, kivesézték a sokadik számú témát: engem..

- ..akkor majd telefonon megbeszéljük az időpontot! - szállt be az autójába Jürgen (a tehetségkutató) - A főnököd megadta a számod!
- Okés. - bólintottam - Szia! - integettem, majd visszamentem a klubba, összeszedni a cuccomat. Mára vége a munkának. (Vagy csak most kezdődött?!) Felvettem a kabátomat, magamhoz ragadtam a táskámat, és megkerestem Kirát. Szokás szerint a másik, kisebb személyzeti öltözőben volt, és Timoval 'flörtölt'. (Timo is a bárban dolgozik; ő a mixer, aki a koktélokat keveri.)
- Hello! - köszöntem rájuk - Csak elköszönni jöttem.. megyek haza.
- Mi? Már ilyen hamar?? De még csak fél 10 lesz. - lepődött meg Kira, és meg is volt rá az oka. Máskor nem szoktam ilyenkor menni, hanem mindig ott alszok nála.
- Most nincs kedvem bulizni, csak aludni akarok.
- Csinálok neked egy koktélt, ha maradsz.. - kacsintott rám Timo, mire Kira oldalba bökte - Mivan?
- Te csak ne ígérgess neki ilyeneket.. ki tudja, mit tennél bele!
- Ha altatót raknál bele, abban benne lennék. - mosolyogtam - Megkímélnél attól, hogy két órás szenvedés után aludjak el.
- De most kajakra mész? - Kira
- Aha - bólogattam - További jó mulatást! - adtam mindkettőjüknek egy-egy puszit, majd Kira kikísért, Timo pedig visszament koktélokat keverni.
Indulás előtt még be szerettem volna menni egy éjjel-nappali üzletbe; de menetközben megakadt a szemem a Hilton hotel előtt csoportosuló emberkéken. Pontosabban Tokio Hotel rajongókon..