17. rész - Mostmár menjünk haza!
- Bill, ez így nagyon nem jó! úgyértem amit csinálunk. - mondtam, már a járda szélén sétálva - tudod, hogy mindkettőnknek van már valakije!
- de Tom nem is veszi komolyan a dolgot.. - csattant fel - csak szórakozik! úgy őszintén, hányszor feküdtél már le vele?!
- ezt nem az utcán kellene megbeszélnünk! - vetettem rá egy pillantást - és különben sincs semmi közöd hozzá!
- már hogy ne...
- semmi közöd hozzá!! - majdnem elkezdtem vele kiabálni, de nem akartam lejáratni magam - világos?!
- kérdezhetek valamit? - fordította felém a fejét, és látszott rajta, hogy egyáltalán nem ideges. sőt! nyugodt.
- azon kívül, hogy hányszor feküdtem le Tommal; bármit..
- te most tulajdonképpen mit is érzel irántam?
- én... - nem jött ki egy szónál több a torkomon. megálltam, és bámulni kezdtem a szemeibe. az előbb még a Napnál is világosabb volt, hogy szeretem. de most.. valami elbizonytalanított. én tiszta hülye vagyok! ezek a Kaulitzok megőrítenek.. =S
- igen?
- nem tudom! - folyt le az arcomon egy apró könnycsepp, de azonnal le is töröltem - sajnálom! te és Tom teljesen összekavartok! azt hiszem jobb lenne, ha egy ideig nem találkoznánk. persze csak miután haza jutottunk..
- de mi az hogy 'összekavarunk'? világos volt, hogy belém vagy szerelmes, nem?
- ha igaz is, amit mondasz.. miért érdekel? neked van barátnőd!
- mert... tulajdonképpen én csak.. szakítani akartam már Christivel, és pont kapóra jött... - magyarázott
- hogy szerelmes vagyok beléd. fel akartál használni, mert túl gyáva voltál, hogy a szemébe mondd az igazat. - szipogtam, és egy zsepit kotortam elő a farmerom zsebéből.
- most sírsz? - indult meg felém, bár csak három lépést kellett megtennie - én nem akartam..
- nem látod, hogy megszakadok a röhögéstől?! - fújtam bele a zsepibe az orrom, és elfordultam. egy könnycsepp hullott a kezemre. megtöröltem a szemem, és a kezem, hogy ne lássa. de felesleges, hisz már tudja, hogy sírok. sírtam.
- figyelj, Gitty! - fogta meg a karom, és maga felé fordított
- Gitta.
- jó, legyen Gitta.. - forgatta a szemeit alig észrevehetően - nem akartunk megbántani. Tom és én csak.. nagyon ritka, mikor megegyezik az ízlésünk. a lányok terén is.. de te most kivétel vagy! nem értem, miért kellettél neki annyira, mikor nem is vagy olyan, mint az előző barátnői! azok a szőkék, barnák, meg a 'Félig-kint-a-seggem-a-miniszoknyából' csajok.. másabbak mint te. talán csak rájött a b.szhatnék. de pont...
- velem. és akkor mi van? Tom ügye, nem a tiéd. hiába az ikertesód, mások vagytok. és nekem ne papolj.
- már az is baj, ha megakarom magyarázni a dolgokat?!
- van amit nem lehet megmagyarázni. egyszerű fellángolás. tartott ameddig tartott, de mostmár vége! - ahogy beszéltem, nem mertem a szemébe nézni - szakíts a barátnőddel, ha annyira akarsz, de engem hagyj békén.. kérlek szépen! - vetettem rá egy könyörgő pillantást. ezek után nem nagyon kereste a társaságomat, bár néha még felém pillantgatott...
úgy kb. fél kettő felé a csapat minden tagja összegyűlt a megbeszélt pláza előtt, és együtt mentünk kajálni. Tom és Georg persze sehol!
- hol van Georg? és Tom..? - kérdeztem egy negyed hamburgerrel a kezemben :D
- Bill, nem hívnád fel a tesódat? - bökte oldalba Gustav
- he? - eszmélt fel a gondolkodásból - mi van? nem hallottam!
- mondom hívd fel a rasztát, hogy hol van! - förmedt rá - te sose figyelsz oda mit mond a másik!
- jól van na! - nyúlt a zsebébe, és elővette a telefonját - hívom már...
majd egy (kicsit) hosszas beszélgetésbe kezdett az ikrével. azt hittem, hogy bokán rúgom azt a gyereket.. mármint Billt. ott ült velem szemben, és néha még rám is mosolygott. már nem is arról beszéltek, amiről kellett volna. így valakinek cselekednie kellett...
- úristenem.. szúr a szívem.. - kapkodtam a levegőt és közben a telefonáló srácra meredtem - valaki segítsen..
- áá, te jó ég! - dobta el Bill a telefont XD - jól vagy Gitty?
- most már igen! - egyenesedtem fel a görnyedésből, és egy gúnyos vigyort ejtettem meg. - örülök, hogy befejezted a telefonálást!
- te.. te szemét dög! - trappolt oda a másik asztalhoz a telefonjáért - ne játsz az idegeimmel!
- KAULITZ! - sziszegte vörös fejjel Adeline - mégis ki vagy te? mit képzelsz magadról, hogy így beszélsz Gittyvel?!
- hagyd rá.. bunkó és kész. - csitítottam a lányt, de mint már korábban említettem, Ade nem könnyű eset
- nem hagyom! az én barátnőmmel senki nem beszélhet így!
- úgy beszélek, ahogy akarok! és azzal, akivel én akarok! - mintha csak Christine beszélne :S
- a csajod rád ragasztotta a beszéd stílusát? úgy beszélsz mint egy ribanc! - nevettem
- gondolom te meg sminkelési tanácsokat osztogatsz neki, nem? - legyezte magát Ade - nekem nem festenéd ki a szemem?
- ha pasi lennél, lilára festeném a szemedet.. de azt nem köszönnéd meg! - mondta Bill, és a keze ökölbe szorult
- úú.. most aztán megijjedtem! - bújtunk össze Ade-vel, és majdnem elröhögtük magunkat xD
- lányok, szerintem hagyjátok abba. - avatkozott bele mostmár Gustav is, látván, hogy kezdünk messzire menni. - ennek semmi értelme, hogy oltogatjátok a másikat.
- Gusti, te ebbe ne szólj bele, jó? - simította meg a srác arcát Ade - ez a tranzi kezdte az egészet..
- fiú vagyok, ha nem vetted volna észre! és eszem ágában sincs nőnek öltözni! - háborgott Bill
- én máshogy látom... - igazgattam a hajam - de nekem teljesen mindegy! a fiúk jönnek?!
- na mostmár aztán fogd be a szád! - csapott az asztalra idegesen - mindjárt itt lesznek a fiúk.. - nyávogta, és idegesen elhúzta a csíkot.
- szép volt, szép volt! - tapsolt Ade, és megölelt - ezt elintézted!
- miért voltatok vele ilyen szemetek? - kérdezte Gusti, miközben egy szalvétát hajtogatott
- szerinted szemét dög vagyok?! - pislogtam a fiúra - csak azért mert poénkodok?
- de ilyennel nem illik viccelni..
- na és?! be nem áll a szája, Bill egyfolytában beszél! mivel állíthatta volna le? - védett meg az én BarátosnéM.<3 XD
- bokán rúgja, vagy valami. de inkább hagyjuk ezt a témát. Georg és Tom nemsokára itt lesznek, aztán felszedjük Bozontot és... Billt és Christine-t, aztán húzunk haza! :D
- úúúgy szeretünk Gustii.. - vigyorogtam, és Ade-vel rávetettük magunkat. XP persze csak Teletabi ölelés volt.. XD
- és minket nem? - szólalt meg Georg valahonnan - sírok.. xD
- Geoo... - sikítottam fel =) - én téged szeretlek a legjobban!!
- na gecc, megcsal a csajom! - röhögött az asztalnál állva RasztáM^^
- te nem szólsz be! - mosolyogtam rá, miközben Georgon csimpaszkodtam :D - ki volt az a vörös?!
- nem tom, a fekete valahogy jobban érdekelt.. XD
- aki a fehérnemű boltból ment ki?!
- ööhm.. ugye nem ismered? - kérdezte fancsali képpel - mert akkor nem történt semmi..
- és ha ismerem?! - szálltam le Geo-ról, és keresztbe tett kézzel vártam a választ
- akkor se.. - közelített - tudod, hogy nem csalnálak..
- én meg még el is hiszem! te mindenkit megcsalsz.
- ez igaz! - helyeseltek a többiek
- összeesküdtetek ellenem?! *-*
- dehogy.. ez nyilvánvaló tény. mindenki tudja! - kapaszkodtam bele Georg karjába - hol az autó? mennünk kellene!
- gyere baba, mutatom az utat.. - vigyorgott a srác, és elindultunk. a többiek is csatlakoztak hozzánk, miután Gusti kifizette a kaját. Tom nem is foglalkozott velem, inkább a francia csajokat nézegette. a kis szerelmespár - azaz Gus és Ade - elhülyéskedett leghátul, mint mindig. =D
|