"Ahogy sejtettem. Tom ijesztett rám, és bár nem volt semmi baja, mégis megijedtem. Fogalmam sincs, hogy juthatott az eszébe a régi lány WC-be bújni, de azt hiszem nem is vagyok rá kíváncsi. Elmondtam neki, hogy Bill és Kate más keresik, és nagyon aggódtunk érte, de még ezt is poénosan fogadta. Ajj, képtelenség rá haragudni! Szorosan a testéhez simultam, a combjaimmal éreztem a nedves fürdőnadrágját, de nem zavart, a nyakába csimpaszkodtam, és javasoltam, hogy hagyjuk el a bűzös klotyót. Támogatta az ötletemet, és ölelkezve sántikáltunk el a medence széléig. Eszünkbe sem jutott Kate, aki kiszúrta a jelenetünket, és azonnal kijött a medencéből, hogy rendezze Tom-mal a számlát. Rettentően szégyelltem magam, amiért Tom-ot ilyen kellemetlen helyzetbe kevertem. Még Bill is csalódottan állt a medence közepén, kezében a sárga labdáját szorongatva, amivel pár pillanattal azelőtt még biztosan vidáman labdázott Kate-tel, akkor viszont csak Tom szégyentől vörös arcát és Kate mérges, kisírt szemeit láttam magam előtt. Arra gondoltam, az egész miattam van. Tönkreteszem más kapcsolatát, mert esetleg nekem is az a fiú tetszik, aki a másik lánynak. Kate nem egyszer felpofozta Tom-ot, aki némán tűrte, hiszen tudta, hogy most tényleg bűnös volt. Bár kicsit sajnáltam, mégis örültem, hogy még ha ilyen módon is, de kiderült az igazság. A mai jelszó: Chocolate syrup."
-Azok után, hogy a szemembe hazudtál, képes vagy csak annyit mondani, hogy sajnálod? -kiabált Kate a medence szélén.
-Hagyd, Kate. Az én hibám is. -szólalt meg Caroline kis idő múlva, Kate azonban ügyet sem vetett rá.
-Hagyd őket. -fogta meg Caroline vállát Bill, és a lánnyal besétált a medencébe.
-Miattam veszekednek. -szomorkodott a lány.
-Dehogy miattad. Tom miatt. Ő kezdett ki veled, nem?
-Állítsd le őket, kérlek. Nem bírom nézni.
-Hadd rendezzék le ők.
"Késő délután úgy meglepődtem, ahogy még soha. Bill és Kate smároltak. Nem viccelek. Végül is örültem, hogy Bill mosolygott, hosszú idő után először láttam igazi mosolyt az arcán. Délután Tom lábaira ültem, néha megharapdáltam a nyakát, aztán bekentem testápolóval a hasát, a széles vállait, hmmm, és azt hiszem itt abba is hagyom, mielőtt el kellene mennem bugyit cserélni. Isteni ez a srác, én mondom. Amikor hazaértünk, Bill elbizonytalanított vacsora közben. Épp az érzelmeimet meséltem neki (megint) mikor közölte velem, hogy élvezzem ki azt a kis időt, míg Tom velem van. A 'kis' szó bántotta a fülemet, de nem hallgattam Bill-re. Az éjjel volt a nap legjobb része. Este elsétáltam Bill-el a non-stop 0-24 óráig nyitva tartó közértbe, és vettem egy karton Nesquik csokiszirupot. Éjjel felajánlottam Tom-nak mellette feküdve, hogy mi lenne, ha a ma este kicsit újítanánk. Örömmel fogadta. Elnézést, ha ezt kicsit részletesebbre sikerül leírnom, de minden pillanatára emlékszem, olyan csodás volt. Csókolózni kezdtünk, majd a hasára ültem. A két kezét a nyakamra tapasztottam, majd egészen a derekamig levezettem őket. A kezembe vettem egy tubus csokoládészirupot, majd mind a fél litert a mellkasára nyomtam, majd gyengéden az utolsó cseppig lenyalogattam. (Huh, kezdek pirulni.) Néha még a vállán is lefolyt egy-egy csepp, a lepedőre érkezve, Tom és a csokiszirup illatának keveredése pedig isteni volt, igyekeztem minél lassabban elfogyaztani a mellkasára csepegtetett édes trutymót, mikor nem bírt magával, felém mászott, a rajta végigcsurgó szirup egyenesen rám csöppent, melyet ő jóízűen elfogyasztott rólam, és végül megadta nekem azt, amire vágytam."

Reggel Tom sántikált ki álmosan a konyhába. Csokoládébarna szemei alatt hosszú karikák éktelenkedtek, rastái pedig lustán, tartás nélkül a vállaira omlottak. A hűtő felé vette az irányát, hogy nekilásson aznapi első étkezésének, mikor az egyik, nem messze lévő szoba ajtaján egy leginkább oroszlánhoz hasonlítható fej kandikált ki, majd hamarosan a bozontos fejhez tartozó többi testrész is megérkezett a konyhába.
-Jó reggelt. -köszönt Bill. -Uhh...te csokit ettél?
-Reggelt. Honnan veszed?
-Árad belőled a...csokoládéillat.
-Biztos az új tusfürdőm. -vigyorgott Tom. -Tudod, az AVON katalógusból amit mindig olyan csillogó szemekkel nézegetsz.
-Ha-ha. Ha nem tudnád, én csak Men's Health-et és Playboyt olvasok.
-Hogy szívemből szóljak, a legkevésbé sem érdekel, hogy mit olvasol. Hogy mi volt az a csókjelenet Kate-tel, az viszont annál inkább.
-Járunk.
-Ti. Jártok. Höh...
-Ne röhögj, nem mondhatod, hogy nem szép és nem kedves, ráadásul azt mondta, sokkal intelligensebb vagyok nálad.
-Szeretnéd. Csak szeretnéd. Na és mi lesz a nagy szerelmespár mai programja?
-Még nem tudom. -válaszolt Bill. -Miért, nektek?
-Bezárkózunk a szobába, DVD-zünk, miegymás...
-Bőven kérném kifejteni.
-Csokit nyal rólam.
-Csokit...áh, rejtély megoldva. -vigyorgott Bill büszkén, mire Tom a haját kezdte cibálni.
-Ki azokkal a perverz gondolatokkal a fejedből!
Hamarosan Caroline is a konyhába érkezett, aki rendeltetésszerűen Tom-hoz sétált és megölelte, mint egy plüssmackót.
-Szia kicsim. Felébredtél?
-Ühüm. -bólintott a lány, majd engedett az ölelésén. -De, Tom...a közös szexbe beiktatott újításokat nem azért csináljuk, hogy megoszd őket bárkivel is. -folytatta.
"Még éreztem a számban a csokoládéízt. Na jó, a csoki mellett másnak az ízét is amit az éjszaka folyamán nyeltem...Vártam a délutánt. Kettesben Tom-mal, Bill-ék elmennek moziba, miénk a lakás... egyedül leszünk Tom-mal, jaj, említettem, hogy Bill-ék moziba mennek? És hogy csak kettesben leszünk Tom-mal? Ha a szexiség virágozna, Tom botanikus kertet hordana a fején."
-Ma ki főz? -kérdezte Bill körülbelül 11 órakor.
-Ha kell, főzök. -nyomott neki egy csókot Kate.
-És mit?
-Penne paradicsomos-tejszínes szósszal?
-Imádlak. -villant ki egy zavart mosoly Bill arcán.
-Csak legyen ehető... -nyögte Caroline.
"Na jó, Kate mégsem főzött olyan szarul mint hittem, sőt, ebéd közben már szégyelltem a főzési képességeimet. Anya ebéd után felhívott, hogy megkérdezze, mit csinálok és hol vagyok, természetesen megnyugtattam, bő fél órányi duma után letehettem a telefont. Bill és Kate már délután kettőkor elhúztak, Tom-mal pedig csókolózva bezárkóztunk a szobába, és DVD-ztünk. Elsőként a 'We Are The Strange' című animációs filmet próbáltuk megnézni."
-Ez egy baromság. -állapította meg Caroline fél órányi nézés után.
-Nekem tetszik.
-Ajj, tigrisem, nézzünk mááást. Ez hülyeség, rondák benne a bábuk, véres és szar a zenéje.
Tom csalódottan vette ki a lemezt.
-Akkor mit nézzünk? -villant elő csábos mosolya.
Caroline belenyomta Tom kezébe a 'Macskafogó 2' névre hallgató filmet, majd azt nézték. A reakció jelenleg jobb volt, harsány nevetésben törtek ki negyedóránként, majd a film vége felé Tom megszólalt:
-Ez már jobban tetszik?
-Igen. -bújt közelebb a fiúhoz Caroline.
Egy pár perces csók után Tom pólója a földön landolt.
Caroline egyenesen Tom álla alá fúrta a fejét, és jobb kezével épp a fiú farmergombjával küzködött, mikor hallották, hogy nyílik a bejárati ajtó.
-Megjöttünk! -kiabált Bill.
-A francba, már meg is jöttek? Csak három óra telt el... -kapkodott Tom, majd végül kinyitotta a szobaajtót, hogy üdvözölje Bill-t és Kate-et.
-Jók voltatok míg nem voltunk itthon? -kérdezte Bill érdeklődve.
-Igen. -vágta rá Tom.
-Akkor kaptok nyalókát. -mosolygott Bill széles mosollyal, a következő pillanatban pedig vérző orral.
-Tom, ezt miért kellett? -vigyorgott Caroline.
-Dugja a nyalókát a...
-Jaj, szegééény Bill. -gyűlt a két lány Bill köré. Tetszett nekik, hogy Tom féltékenykedik.
-Jajjj, bevágtam az ajtófélfába a fejem! -színészkedett Tom.
-Mert béna vagy. -jegyezte meg Kate.
"Tom este rapkoncertre vitt. Rengeteg sötétebb bőrű, fegyverrel lézengő embert láttam, így gondolom természetes, hogy meg voltam ijedve. Akkor egyenesen halálfélelem kerülgetett, mikor a koncert után a sötétben, egy csapat ilyen fiatal jött velünk szembe, nem szép szavakkal illetve Tom-ot, aki a kérésem ellenére visszaszólt nekik..."